Nagyon sajnálom, hogy az én gyermekeim már nem ismerhették meg az én szeretett Karcagi Mamámat... Neki állítottam ezt az oldalt. De azért még ezt leírom: a gyerekek egész pici korától kezdve jártunk a temetõbe. A Nagy talán 2 éves lehetett, amikor vagy 1000 gyertya lángja pislákolt mindenfelé a síroknál, õ meg mindenáron ki akart szabadulni a kézfogásunkból! Úristen, mit akarhat? Elengedtük. Odarohant az elsõ gyertyához, és hangosan énekelte: Ég a gyertya ég, el ne aludjék...