Annyira vártam a leheletfinom, törékeny oldalad. És nem vártam hiába. És tényleg leheletfinom és törékeny. De a sztori... hát az nem éppen az... Pedig Pucu nem tûnik vérszomjas jószágnak. Nagyon szép a virágos papír, az pedig külön jó, hogy a borítékon megjelenik az arcotok kicsiben. A komment befejezetlensége is bejön, mindenki képzelje csak el mi történhetett. Amúgy szerintem a fényképész hanyatt esett a nagy hátrálásban...
"Pucu" .. én már itt elkezdtem nevetni, jajj, ez az aranyos név egy kutyusnak
Az oldal gyönyörû!!! A történet: never ending story, aranyos, olyan jó nézni ezeket a régesrégi fényképeket, és visszaemlékezni. Most is szépséget alkottál!
Örülök, hogy egy ilyen "testvéres" oldalt készítettél! (ez a mi nagy boldogságunk) ... és nagyon szeretem nézni a kifejezõ, finom, szívet gyönyörködtetõ oldalaidat!!!