Nehéznek tûnt a feladat, de nagyon köszönöm az ötletet, így megmentette a kissé bemozdult makro felvételeimet, és a pókhálót, mely a délutáni esõ cseppjeit õrzi
Köszönöm a játékot !
a verset az interneten találtam
felhasználtam : sspar_sundaydances_freebie
Czóbel Minka
Az erdõ hangja XV.
Kik az erdõn vélem jártak,
Már csak ködbe olvadt árnyak,
Ki elfáradt, ki elkésett,
Ki a múltba elenyészett.
De, hogy elmúlt a sok álom,
Az erdõt csak jobban látom,
Nem ütközve emberhangba,
Érthetõbb az erdõ hangja:
A patak zúg, - fák zúgása,
Madárszárnyak suhogása,
Bogár rajnak libbenése
Sûrû szálú mohnövésbe.
Megroppan dûlt fák gallyába
Eliramló vadnak lába,
Szél megrezzen a fûszálban,
Kígyó siklik selymes lágyan.
Megcsendül naponta újra
Ezerszálú arany húrja
A beömlõ napsugárnak,
Csillagfénynek, holdvilágnak.
Nincs az erdõn tegnap, holnap,
Mind egy csöndbe összeolvad,
Nagy hatalmas néma ének:
Ezerhangú örök élet.
(1914.)
