Szeretnék én lenni a tenyér, mely ad, ha kérnek. A tenyér, amely nyitott, kész elfogadni a másik kezet, ölelésre és simogatásra tárt karokban folytatódni, biztonságot, meleget sugározni. Megnyugtatóan megpihenni egy vállon, vagy egy pici gyermek buksiján és vígasztalóan babusgatni, szeretgetni, ha arra van szükség. Szeretnék tenyér lenni, mely megtart és fölemel esés közben, hárítja a rosszat, véd a fészek melegében a külvilág hidege ellen. Ilyen tenyér szeretnék lenni.
