Nekem a fotó, a véletlen és nem véletlen színek, a sztori mellett a szerkesztés is nagyon nézegetős! Tényleg klassz dolgokat tudsz kihozni a legegyszerűbb fotóból is.
Ilyen csoda oldalakat más nem tud, csak Te, Margó. Egyszerű, de mégis olyan hangulatos, hogy állandóan vissza kell térni rá. És persze az alapkép is annyira, de annyira édes, ahogy egy egyszerű lila műanyag széken mint egy igazi hölgy ül, a manökeneknek tanított lábtartással.
