Nagyon imádom ezt a képed! .. és hogy elsõ osztályos voltál, teljesen visszahozza a tanító nénis énemet! Soha nem az volt a kihívás, hogy a mosolygós, felszabadult gyerekeket beszeretni az iskolába, hanem mindig az, hogy az ilyen "mit keresek én itt, és különben is ..." gyerekek arcára mosolyt csaljak!
Nekem is van ilyen frufrus képem, ahol éppen duzzogok, most kedvem támadt megszkreppelni))
Húúú, nagyon örülök ennek az oldaladnak
A komment óriási, nem is tudom eldönteni, hogy mi a jobb, a fotó vagy a szöveg A sok szívecske vidámítja a komor tekintetet És egyébként is, néha már a jelenben is képes vagyok egy hülye szituban arra gondolni, hogy ez milyen vicces lesz elmesélve Szóval milyen jó, hogy ez egy ilyen fotó, lehet rajta elmélkedni, meg mosolyogni)
P.S. és igen, feltûnt, szóval tessék csak jönni)
Hoppá, icka! Dátum hol marad???!Persze, mert annyira jó ez az oldal; a fotón is röhögött a család 5 percig, aztán meg a "körítés"-en is, hogy nem is tûnt fel, hogy nem tudjuk, mikor voltál elsõs? )
A komment nagyon tetszett, nemkülönben a fotó. Istenem, hogy néztünk ki akkoriban ? És azok a ruhák ? Nem tudom a mi gyerekeink mit szólnának ilyen cuccokhoz ?
Eszméletlen a kommented, jókat vigyorgok az összhatáson! Anno én is megmondtam az Anyunak (elsõ elsõs nap végén), h jó-jó, de ugye egyszer jöttünk csak ide.
na jól eltûntem mostanában(bár nem tudom feltûnt-e valakinek )
egy komplett oldalt kidobtam, mert nem voltam vele elégedett, de ha már beszkenneltem a képet mindenképpen akartam jönni, meg amúgyis olyan klassz ez a kihívás!
gyorsan fogtam egy templétet és összehoztam valamit.
ez én lennék elsõs koromban...
elég vicces...
minden amit felhasználtam: shabby miss jen-everyday