Margó! A szavam is elállt, annyira gyönyörû! Bevallom, hogy mikor megfogalmaztam a feladatot, álmomban sem gondoltam volna, hogy ezt ilyen mûvészien is meg lehet valósítani.
Nagyon szeretem az oldalaidban, hogy látszólag alig van rajta valami, aztán részleteiben is megtekintve, rájövök, hogy mennyi kicsi, finom, csodaszép aprósággal van tele.
Nagyon köszönöm, hogy játszottál!
"Te nem lehetsz máshol, hiszen nélküled egészen elvesznék. Kinek szólnék egy olyan bizonyos holnapon, amikor épp nem vagyok elég erõs, vagy elég bátor? És kitõl kérnék tanácsot, amikor nem tudnám, hogy merre tovább?"
(Milne)
Köszönöm Judit a kihívást!
Felhasználtam:
Anna Aspnes készleteit,
valamint egy rajzfotót a net-rõl