Mennyivel nagyobb becsülete volt/ van annak, amibõl kevés van?!! Ahogy ma kattintgatunk és árasztjuk a fényképeket a merevlemezeinkre... - vajon, melyik fotónkat fogják így szeretni, mint ezt itt Te??!!!
Meghatóan gyönyörû, Margó! És milyen igazad van, Agravatiz! Talán ezért is jó, ha oldalakat készítünk belõle - mélyebb értelmet és tartalmat kap a fotó, és talán pont ezért lesz ok, hogy ragaszkodjanak hozzá késõbb.
Annyi "elsõ" volt a gondolataim között. ... és ma, befészkelte az agyamba magát egy kis vers (és ilyenkor számomra olyan hihetetlen, hogy honnan kapjuk a jeleket, miért pont ez ??? )... ekkor már eldõlt, hogy egy 61 éves, féltve õrzött fotó kerül az oldalamra.
Anyukám tart a karjában ... és összesen két olyan fotóm van, amin együtt vagyunk ... nem is értem ...
" Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétõl
napnyugtáig ragyogtál."
(Ágh István)
Anita, hálás vagyok a feladatodért!!! Köszönöm.
Felhasználtam: Rainbow Designs virágát és Anna Aspnes készleteit
