"Az emlékezetemben nem külön-külön õrzõdtek meg ezek a dolgok, hanem együtt: a városka, a hosszú völgy, a kisvasút, az erdõs domboldalak és a magas helyek a maguk közös teljességében. Azóta sem jártam ott, és örülök ennek. Amikor pár éve felmerült, hogy ott is nyaralhatnánk, elõször rögtön rávágtam, oda nekem vissza kell mennem! Ez igaz is volt talán, de hamar rájöttem, hogy már nem tudok visszamenni. Senki sem mehet vissza egy olyan helyre, amely már csak az emlékezetében létezik. Mert ha a hely nagyjából meg is õrzõdött régi állapotában, az ember akkor sem a régi szemével fog végigtekinteni rajta. Ami akkor volt, elmúlt - kétszer nem lehet ugyanazon az úton végigmenni..."
(Agatha Christie)