Idõhiány miatt szeretnék két legyet ütni egy csapásra:
Elsõ: Beedee csodálatos Vintage készlete már kapható:
ITT
Második: a heti kihívás
ugyan nem közvetlen a Vidámpark mellett lakunk, de azért nincs olyan messze sem. Skyler meg imádja az összes képet, ami a Vidámparkkal kapcsolatos, így ezt választottam. (konkrétan sírva könyörögtem neki a 7.menet után, hogy szálljunk le egy picit róla
)
A szöveg:
A Körhinta. Határozott névelõvel és nagy betûvel, így emlegeti mindenki, hiszen mindenki így ismeri, olyan különleges. Az angyalokkal, hintókkal, barna és fekete paripákkal forgó Körhinta 1906-ban épült, és hajdan egy alsó teremben körbe-körbejáró lovak hajtották. Háborúk, forradalmak koptatták díszeit, fakították színeit, de soha nem állt meg hosszabb idõre, még a felújítás alatt sem. Az évtizedek során kopott, romlott a berendezés, bár idõrõl idõre átfestették, fel-felújították a figurákat. 1994-ben már nem lehetett halasztani a teljes rendbehozatalt. Amikor a lovakról és hintókról szedték le a festéket, meglepõdve tapasztalták a mesterek, hogy 10-15 rétegnyi került az eredeti tetejére. A restaurálás során derült ki, hogy a lovacskák sem egyidõsek. Az álló lovak idõsebbek és valahonnan máshonnan kerültek ide. A kupolafreskó is késõbb készült. A falakat egyszerû szecessziós szalagornamentika díszítette, amely a homlokzati attika vasdíszítésével volt rokon. A szecessziós épület tervezõjét nem ismerjük ugyan, de az "ottowagneri" stílusjegyek a Kármán és Ulmann építészirodára terelik a gyanút, akik a bécsi mester leghívebb követõi voltak Magyarországon. A szecessziós külsõ és neorokokó belsõ ellenére a Körhinta egységes mû. A felújítási költségre a pénzt úgy kellett "összekalapozni" Ráday Mihály és a Körhinta Alapítvány segítségével, valamint a Vidámpark több évnyi felújítási pénzének felhasználásával. A felújítás Baliga Kornél építõmûvész tervei alapján és irányítása mellett három telet vett igénybe 1994 és '97 között. Ma újra régi szépségükben forognak a lovak, a hintók, a harsonás angyalok, és jól láthatók a freskók. A játék nem véletlenül kapott az europai kulturális örökség részeként 1997-ben Europa Nostra díjat.