"A mi családunk komolyan vette Tamási Áron gondolatát. Amikor elveszítettük szüleinket, nem volt kérdéses Húgomék és az én kis családom számára, hogy közös otthonban szeretnénk élni. Sikerült. Külön, de mégis együtt. Utcafrontos a házunk, így amikor belépünk a kapun, szándékunk szerint kívül hagyhatjuk a külvilágot. ... és mindig, mindenben számíthatunk egymásra. Nem számít az, hogy milyen a kedved, nem számít az, hogy bajban vagy, nem számít az, hogy beteg vagy, hogy a (két-két) gyerekeink közül éppen kinek van szüksége segítségre, nem számít az 1000 km-nyi távolság sem ezekben az esetekben - ahol a kisebbik fiam él -, mert amikor és akinek éppen szüksége van segítségre, támogatásra, a családunk egy emberként összefog. Mindenben.
A kert nagyon fontos számunkra, mert szabadság, nevetés, együttlét, szépség, pihenés, nyugalom - mindezt nyújtja nekünk. Ezért választottam az építkezés kertalakítási szakaszát az oldalam témájául. ... és itt is összefogtunk, minden apró kis növényt mi ültettünk, velünk, a mi gondoskodásunknak köszönhetõen lettek - szinte - a családunk tagjai
"
A két fotó egybemosásával született az oldalam. A fotók (még nem tudok ide linkelni) láthatóak a blogomban:
juma-szieszta.blogspot.com
Készült (köszönettel) Kimla_Beloved; Kimla_precious; Krisssz_régikönyv_overlay
