Dehogy baj, sõt!! Nagy kár lett volna, ha ez kimarad! A fotóról nem tudom levenni a szemem. Az egymásnak támaszkordó sírkövek bennem is egy kis csöndet teremtettek. Gyönyörû és elgondolkodtató.
A dédnagyapám sírkövérõl nekem is van egy szép fotóm, gondoltam is, hogy azzal készítem az oldalt, de Te szebben megalkottad, mint ahogy én terveztem!!
Ugye nem baj, hogy még egy oldalt készitettem? A kalapba ugyis csak egyszer megy a nevem.
Egy somogyi kis faluban, Göllén jártunk (Fekete István író születési és nyugvóhelye) és nagyon megkapott a temetõ hangulata. A gyönyörû, régi sírokat nem döntötték ki, teljesen beleolvadnak a környezetükbe, az volt az érzésem, hogy szép lassan beleolvadnak a tájba.
Bocsánat, hogy mind a két "csend" témájú képem egy kicsit szomorkásra sikeredett, ha 30 évvel fiatalabb lennék, biztos nekem is a gyerekeim csendje lett volna fontosabb. De éppen ez a klassz a scrapben, hogy ugyanaz a téma minden korosztályból mást hoz ki.
Krissz készletének elemeit használtam. A betûtipus: GNO-by k-josscraps