Évus, látod, picike voltál még, mikor Õ elment, mégis micsoda emléket hagyott Neked, a Nevedet!!!
Letisztult és mégis nagyon kifejezõ oldallal emlékezel Rá!
"Õ az én nagymamám, aki már nagyon régen itt hagyott minket.
Másfél éves voltam akkor.....
De anyukám szeretete tovább éltette õt és nem maradtam mama nélkül.
Nem telik úgy hét, hogy ne emlegetnénk, hogy örülne vagy mit mondana.
Talán mindennél többet mond az, hogy Õ hívott Évusnak.....
Szeretlek Mama!
ÉS az én gyerekeim is úgy fognak felnõni, hogy volt egy dédimamájuk, akik imádná minden porcikájukat, ha még velünk lenne.....
