Éva, drága!
Aki ismer, tudja, nem vagyok egy mesélõs típus, de ebben az esetben - a kedvedért - kivételt teszek.
A képnek két története is van. Az egyik a valóságos, a másik az ÉN valóságom szerinti.
A valóságosban ennek a gyönyörû, idõs fríznek még a nevét sem tudjuk. A cirkusszal érkezett és szabadon legelészett a Tesco melletti füves területen.
A saját "olvasatomban" szimbolikus jelentése(jelentõsége) van. Megtestesíti a világ összes lovát egyszemélyben, akiket a lányom szeret (fõleg a frízeket), szimbolizálja azt a csodálatos - már-már mágikus - kapcsolatot, ami nem elõször a szemem láttára alakult ki ló és Noi között, és megtestesíti a szeretetet és a vágyakozást a lovak és a (távol került) barátok után.
A lovak lényüknél fogva alkalmasak rá, hogy kitöltsék a lélekben támadt ûrt és jelentõs szerepet töltenek be az ember életében. (Legalábbis én így érzem.)
Dióhéjban ennyi!
Bubu, nagyon köszönöm!!!
És tudsz mesélni, szerettem olvasni. A frízek különösen szép lovak. Képzeld, én is voltam a lányommal nemrég (2 éve azt hiszem) egy elõadáson (a Tesconál). Második sorban ültünk lent,... innentõl elképzelheted mennyire élveztük a lovasok mûsorát is.
