Ez most elgondolkodtatott. Nekem is van egy fehér kutyám, amit még a nagymamámtól kaptam. Talán nincs ennyi idõs, de majdnem. Ott vár rám, ha hazamegyek Anyukámhoz. Róla még nem is csináltam oldalt. Köszi, hogy visszavittél egy kicsit a múltba.
Az oldalad nagyon szép, a fotó háttérbemosása különösen tetszik. Na, és a szitafülü kutyi sem semmi!
Igen, a múzeumba való férfipéldány! ))) Viccet félretéve, ezek az ereklyék semmihez nem hasonlíthatóak a világon. De ezekbe a régi állatokba még volt anyag rendesen!
Ez az én macimat juttatja eszembe, amit akkkor kaptam mikor megszülettem, én is mindig a fülét simogattam, és ez igencsak látszik rajta. Még ma is megvan, februárban lesz 40 éves
