Volt egyszer egy 4 részes sorozat arról, hogyan készítek fotókönyvet. Innen el lehet érni az összes cikket. A mostani bejegyzés apropója egy most elkészült CEWE FOTÓKÖNYV, ami a Szent István Zeneiskola ütőzenekarának 20 éves évfordulójára készült 100 példányban. A megtisztelő felkérést Mericske Zoltántól, a zenekar vezetőjétől kaptam. Legkisebb gyerekem évekig volt tagja a zenekarnak, rengeteg csodálatos élményben volt része neki is, meg persze nekünk, szülőknek is. Így ez a feladat pont olyan volt, mint a saját családi albumunk, ismertem a történetek nagy részét, láttam a gyerekeket felnőni, ott voltam szinte minden koncerten. Ezekkel az emlékekkel a legjobb dolog, ami történhetett, hogy CEWE FOTÓKÖNYV lett belőlük, így az emlékek, fotók biztos megmaradnak.

Átnéztem a korábbi cikkeket, amiket szintén érdemes elolvasni, mert ugyanazt nem írom le még egyszer:) De szó lesz arról, mit csinálok azóta másképp (több, mint 3 év telt el), illetve remélhetőleg sikerül új, hasznos tanácsokat is adni.

Az első lépés továbbra is az, hogy nyitok egy mappát, és a megfelelő sablont bemásolom. A tervezés a következő lépés, ami kihagyhatatlan. Jelen esetben az volt az elképzelésem, hogy minden évnek egy dupla oldalt szánok. Szerettem volna, ha a fotók kuszasága mellett van valami rendezettség a könyvben, így a háttér, az évszám helye és betűtípusa, a szöveges rész alatti elem mindenhol egyforma. Amikor egy dupla oldal így kész volt, ebből másoltam annyit, ahány évhez kellett, természetesen az évszámot mindig át kellett írni, de az sokkal egyszerűbb, mint újra kezdeni.

Az ingyenesen letölthető sablonban az a jó, hogy minden vonalzó pontosan be van állítva, ezzel megkönnyítve a szerkesztést.

A számot úgy variáltam meg, hogy a Layer Style ablakban a Fill-t teljesen lehúztam, és adtam neki egy kis szegélyt a Stroke-kal, így csak a keret látható, belül üres.

A történet 20 évvel ezelőtt kezdődött, s bár a Kodak már 1973-ben megalkotta a világ első digitális gépét, az elterjedése leginkább a 2000-es évek elejére tehető, így a felhasználandó fotók egy része még filmes géppel készült. Sok-sok régi megfakult képet kaptam bescennelve. Ez a feladat sem egyszerű, nem mindegy az eszköz minősége, és a beállítások sem. Legalább 300 dpi-vel scenneljünk, kisebb fotónál még nagyobbal, figyeljünk, hogy ne legyen mindenféle szösz se a képen, se a scennelő lapon. Lehet egyenként is, de akár több képet is lehetünk be egyszerre. Utóbbi esetben hagyjunk köztünk 1-2 cm távolságot, mert akkor a Photoshop File > Automate > Crop and Straighten Photos funkciója szépen különválasztja őket. Nem ússzunk meg némi színkorrekciót, és egyéb javítást sem, egy korábbi cikkben erről részletesen írtam. Ha a színes kép menthetetlenül ronda, inkább legyen belőle fekete-fehér. Itt találsz hozzá pár technikát.

A scennelt anyagot én készen kaptam, így azon már nem tudtam változtatni, és természetesen nem csak ez okozott gondot, hanem a fotók minősége is. Azért van egy határ, aminél többet nem lehet tenni, ilyenkor mindig arra gondolok, hogy tök mindegy milyen a kép, mert így is millió emléket idéz fel:) Gondold el, ha kapnál most egy csomó fotót az déd- vagy ükszüleidről, érdekelne, hogy életlen, vagy karcos? Nem. Szóval nem szabad kihagyni egy képet sem azért, mert minőségileg kifogásolható, ha egyébként története van, amire jó emlékezni.

Mint általában, most is Anna Aspnes template csomagjait használtam, persze össze-vissza variálva, ahogy szükségem volt rá. Rengeteg más tervező is van, akitől be lehet gyűjteni akár ingyen, akár fizetős változatban. Ha kezdő vagy a fotókönyv készítésben, ha haladó, mindig jó inspirálódni. Például nagyon szeretem Yin könyveit, ráadásul nagyon sok ingyenes sablonja is van. El lehet kezdeni enélkül is, csak nehezebb:) Érdemes dupla oldalakban gondolkodni, mert így a két egymás melletti oldal biztos harmonikus lesz.

Az iskolában úgy tanultuk, hogy a fogalmazásnál van bevezetés, tárgyalás és befejezés. Ezt érdemes a fotókönyvnél is betartani. Arra gondolj, hogy bár te most még mindent tudsz, de ha sok-sok év múlva valaki megnézni, ő is értse. Ami nekem elég nehezen megy mindig, az a borító:) Az is olyan legyen, ami megy a tartalomhoz, de kíváncsivá is tesz, hogy megnézd mi is van belül. Itt csak a kreativitás segíthet, meg szintén az inspiráció mások könyvéből. Ennél a könyvnél ilyen lett:

A könyv témájába illő elemeim nem nagyon voltak, de a Pixel Squid oldalán rengeteg, ingyenesen letölthető elem van, amit ráadásul kedvünkre forgathatunk, ahogy akarunk. Egy cikkben már bemutattam. A fotó a valóságban persze nem egy 20-as számon készült (hanem egy kukán, mert csak azt találtunk hirtelen:)), és körbe kellett vágni. A szám a Photoshop 3D-s technikájával készült, nagyjából így, csak más textúrákkal.

Volt egy csomó újságcikk és kis cédulák is, amikre gyerekek írtak kedves sorokat. Ha simán scennelve rászórom az oldalra, nagyon zavaros lett volna, ezért az elhelyezés után a blendingjét Darken-re vagy Multiply-re raktam, így a háttér teljesen eltűnt, és a sok írás olyan, mintha egyetlen egységes háttérlapon lenne. A szélek néhol látszódtak, azt egyszerűen egy maszkkal tüntettem el. Esetleg, ha még mindig nem jó, akkor egy Curves vagy Levels korrekciós réteggel még világosíthatunk a cetli hátterén, illetve sötétíthetünk az íráson.

 A szövegszerkesztésről is több bejegyzés volt már, inkább azt hangsúlyoznám ki, hogy legalább három emberrel nézessük át a leírtakat mielőtt megrendeljük, mert az ember hajlamos simán átsiklani hibákon, pláne ha már ezerszer látta azt a szöveget, szóval nagyon fontos a kontroll.

A CEWE Fotókönyvben lehetőség van videót is elhelyezni oly módon, hogy a szerkesztő-rendelő szoftver generál egy qr kódot, amit megfelelő eszközzel kiolvasva, meg tudjuk nézni a rövid videót. QR kódot viszont bármilyen linkből lehet generálni, így ha valamilyen más online tartalmat akarunk megjeleníteni a könyvben, akkor ezt könnyen megtehetjük. Én ezt az oldalt használom, de számtalan található. Mivel egy virtuális túrát akartam berakni, annak a linkjéből készült a kód, amit ugyan fehér háttérrel lehet letölteni, de a blendingelés megoldja, hogy ez ne látszódjon.

A fotószerkesztésről már rengeteg cikk készült, de legközelebb összefoglalok pár olyan technikát, ami a tömeges feldolgozást még gyorsabbá teszi.

Az utolsó oldalt inDesign-ban készítettem el, ugyanis itt sok név van több oszlopban, és ennek elkészítésére a Photoshop nem igazán alkalmas. inDesign-ban meg nem gond, hogy többször hozzá kellett még tenni a névsorhoz, mert automatikusan továbblép a következő oszlopba, ha szükséges.

A könyv elkészült, gyönyörű lett. Rengeteg munka volt, de rengeteg öröm is, különösen akkor, amikor mindenki boldogan lapozta végig:)

Nagy méretben is megnézheted.